Most egy kicsit tudományos és komoly leszek. Egy kedves olvasóm azt írta, hogy az orvos azt ajánlotta beteg rokonának, hogy ne nyersen egye az almát, hanem főzve, kompótnak. Miért?

Az alma teljes értékű táplálék, tele vitaminnal, ásványi anyaggal, enzimmel, növényi rostokkal

alma kompót

1846-ban Donders német orvos professzor megállapította, hogy idézem: “minden táplálékfelvételt a fehérvérsejtek megsokszorozódása követ.”
Mit jelent ez? A szervezetünk étkezés után védekezik. Védekezik épp úgy, mintha kórokozók támadása érte volna, hiszen a fehérvérsejtek feladata a betegségek legyőzése, védőanyagok képzése.

1860-ban egy másik tudós megerősítette Donders felfedezését, és a jelenséget elnevezte emésztési leukocytosis-nak. Megmagyarázni nem tudták, hogy mi annak az oka, hogy a szervezet egy egyszerű vacsora elfogyasztása után miért úgy reagál, mintha baktérium támadás érte volna.

1923-ban Kouchakoff megállapította, hogy ” az emésztési leukocytosis elmarad, ha a táplálék kizárólagosan nyers kosztból áll, vagy ha nyers koszt vezeti be azt. Ha azonban ugyanazt a táplálékot főtt állapotban fogyasztjuk el, az emésztési leukocytosis minden esetben megfigyelhető.”

Gondoljuk csak el, mit jelent ez! Ha reggelire megeszünk egy vajas zsemlét tejeskávéval, a fehérvérsejtek száma egy fél órán belül a normális 7000-ről 13 ezerre emelkedik (/mm3), és körülbelül 1 óra múlva tér vissza a normális értékre. Ha ebédig bekapunk még valamit tízóraira, akár egy falat kekszet vagy egy pohár kávét, a folyamat megismétlődik. Ha egész nap nassolunk, a szervezetünknek nincs ideje visszaállítani a vért a normális szintre, egész nap “védekező” állapotban lesz, és csak éjszaka tud pihenni.
Ha azonban nyers ételt eszünk, vagy a főtt étel fogyasztása előtt eszünk egy nagy adag salátát, vagy a levesünk nyers, és csak utána esszük a megfőzött gabonát, vagy más főtt ételt, akkor a vérösszetétel kóros eltolódása elmarad. 

Egy lehetséges magyarázat a jelenségre: a kórokozó (mert vannak jók is) baktériumok és vírusok visszaszorításához elengedhetetlen az egészséges bélflóra. Milyen az egészséges bélflóra? Az biztos, hogy a béltartalom (amit megeszünk) szoros összefüggésben van a bélflóra kialakulásával. Vagyis azzal, amit megeszünk nagyban tudjuk befolyásolni a bélflóránkat, ez nem egy misztikus, tőlünk független dolog. A lényeg, hogy ennek a béltartalomnak oxigén mentesnek kell lennie, mert így az egyébként oxigént igénylő kórokozók nem tudnak élni, virulni, szaporodni ebben a környezetben.
És hogy jön ide a főtt és a nyers étel? A nyers ételek nagyon sok oxigén-megkötő enzimet tartalmaznak, ami a bélbe jutva megköti az oxigént (azért hívják oxigén megkötő enzimnek), és így nyújt védelmet a kórokozók ellen. És ezt a védelmet próbálja a szervezet valahogy máshogy pótolni, ezért növeli meg a védekező haderőt a vérben, hogy elpusztítsa az oxigén jelentétét igénylő kórokozókat.
Nyers étel fogyasztása esetén ugyanis erre nincs szükség az enzimek miatt.
Erre a következtetésre hosszas vizsgálatok és kísérletek után Tropp és Chalaupka professzorok jutottak a múlt század elején. De valószínűleg ezt nem tanítják az orvosi egyetemeken…

Ezek után magyarázza el valaki, hogy miért jobb az alma főzve, mint nyersen!

A végére jöjjön egy idézet Hippocrates-től, akinek fogalma nem volt arról, mi ez az emésztési leumicsoda, és mégis azt tanácsolta, hogy : “A zöldséget előre együk nyersen…A főtt legyen a következő fogás… a gyümölcsöt mértékkel a főétkezés előtt. ”

(forrás: Dr. Ralph Bircher: Szigorúan bizalmas című könyve)