Hozzávalók 1 tálcához:
1 kisebb cukkíni (héjastul)
½ lilahagyma
1 pici alma
3 darab fél aszalt paradicsom,
½ sárgarépa
1 kanál oliva olaj
pár levélke petrezselyem, bazsalikom
ízesítés tetszés szerint, én most egy borsos fűszerkeveréket használtam, ettől még egy kicsit csípós-pikáns is lett.
pici só,
1,5 csésze csíráztatott hajdina
2 evőkanál nyers hántolt kendermag
A zöldségeket morzsásra aprítottam, nem a turmixgéppel, hanem a konyhai robotgéppel. A hajdinát jól lemostam, lecsepegtettem, és hozzákevertem a zöldségmasszához. Pulse funkcióval, épp csak megtörtek a szemek. 1-2 evőkanál hajdina csírát még ezután is tettem bele, hogy azok egészben maradjanak.
A legvégén tettem bele a kendermagot, és az olajat is. Ízesítettem, jól átkevertem kézzel, és már kentem is rá az aszalógép tálcájára. 4-5 órát aszaltam az egyik oldalán, és 10 órát megfordítás után. Teljesen ki kell szárítani, így lesz jó ropogós.
Így nézett ki aszalás előtt:
Jól látszanak a képen a hajdina és a kendermag szemcsék, valamint a különböző színű zöldségek.
Ezt a hajdina kenyeret nem nagyon lehet szeletelni, mert morzsálódik. Ezért nem picikre vágtam, mint a krékereket, hanem négyfelé, és eltettem a hűtőbe későbbi felhasználásra.
Emlékeztek még, hogy a hajdinát miért kell rendszeresen fogyasztani? Magas vérnyomás, székrekedés, Candida és májbetegségek esetén különösen javasolt. Most újra rátaláltam a Wikipédián, bemásolom ide a lényeget:
A hajdina jellemző tápanyaga a többi gabonaféléhez hasonlóan a szénhidrát, amely 56-77%-ban keményítő, 17-20%-ban élelmi rost, ennek 12-17%-a cellulóz, valamint hemicellulózt és lignint is tartalmaz.
Vitamintartalmát tekintve elmondható, hogy a hajdina igen értékes vitaminforrás, mivel a B-vitamincsoport majdnem minden tagját tartalmazza. Tokoferol (E-vitamin), riboflavin (B2-vitamin) és tiamintartalma (B1-vitamin) jelentős. Ezen tápanyagokon kívül kedvező élettani hatással rendelkező biológiai anyagokat is tartalmaz. Ilyenek például egyes antioxidáns hatású flavonoidok és a rutin (P-vitamin vagy antipermeabilitási faktor), amely kiváló gyógyszere a kapilláris vérzéseknek és a sugárterápia okozta egészségkárosodásoknak. Magas rutintartalma miatt őseink a hajdinát a magas vérnyomás kezelésére gyógynövényként használták.
Kiemelkedően magas élelmirost-tartalma miatt a bélperisztaltika növelésén és a tranzitidő lerövidítésén keresztül jól alkalmazható a népbetegségnek tekinthető székrekedés (obstipatio) étrendi kezelésében és egyes daganatos megbetegedések (például vastag- és végbéldaganat) megelőzésében.
A hajdina alkalmazható a Candida albicans fertőzés étrendi kezelésében is. Mivel itt az étlapon nem szerepelhetnek fehér lisztből készült kenyerek, pékáruk, kelt tészták, melyek kiváltására a teljes kiőrlésű lisztből előállított készítmények mellé a hajdinából készült termékek is felsorakozhatnának. A kórképben megnőtt B-vitamin- és nyomelemszükséglet fedezésére is jól felhasználható a hajdina.
Úgy tűnik, hogy a krónikus májbetegségekben, a máj elzsírosodási folyamatának megelőzésében a kéntartalmú aminosavak, mint például a metionin fogyasztása is jótékony hatású. Ennélfogva magas metionintartalma a hajdinát alkalmassá teszi a gyógyétrendbe történő beépítésre.
